http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV

Szerintem sok kollégám velem együtt és a most pályakezdők is tudják azt, hogy bizony ebben a munkában előfordulhatnak bizonyos események, amik nem intézhetőek el csak egy egyszerű jelentéssel. Bárhol végezzünk személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ezzel sajnos szembe kel nézni ebben a szakmában vagy munkában. Lássunk néhányat, amik ide vonatkozhatnak.

Jogos Védelem fogalma

A jogosan védekező olyan közvetlenűl fenyegető támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben a társadalom nem képesmegvédeni egy adott helyzetben valakit, a jogtalan erőszakot, úgy biztosítja az önhatalmú védelem jogát. Ebben az esetben az állam erőszakmonopóliuma közérdekből felfüggesztésre kerül. A jogos védelem nem önvédelem.    

A védelmi cselekményt bárki kifejtheti, nem csak a megtámadott. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a támadással, de ezen belül akár a valaki életére törő támadó megölése is jogszerű lehet.

A támadásnak közvetlenül fenyegető jellegűnek kell lennie. Intézettnek minősűl a támadás ha az elkövető valamely a btk. különös részében büntetni rendelt bűncselekmény vagy (szabálysértés) törvényi tényállásának megvalósítását már megkezdte, míg közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül tartani lehet és a támadás megvalósulásának akadálya nincs (például a támadó szúrásra emeli a kését)

A támadás mindig aktív cselekedet. A jogos védelmi helyzet mindaddíg fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől avagy folytatásától. Ha a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba akkor viszont jogos védelemről nem lehet szó.

A végszükség fogalma

A végszükség olyan rendkívüli helyzetet takar, amikor az adott - egyébként jogellenes- cselekmény vagy nem veszélyes a társadalomra, hiszen alanya egy objektív vészhelyzet következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében jár el, vagy pedig egy ilyen vészhelyzet korlátozza a beszámítási képességét. A jogalkotó ilyen esetekben kizárja, vagy bizonyos esetekben korlátlanul enyhíti a büntethetőséget.

Magyar szabályozás

A büntető törvénykönyv szerint

30. §(1) Nem büntethető aki saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti vagy a közérdek védelmében így jár el, hogy, a veszély előidézése nem róható a terhére és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhártására törekedett

(2)Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelyne elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.

(3)a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében

(4)Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása a hivatásánál fogva kötelessége.

könnyű illetve súlyos testi sértés.

170. §(1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy betegség nyolc napon belűl gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2)Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel bűntetendő.

Oldal: B.T.K.
Dengyel Árpád honlapja - © 2008 - 2024 - dengyelarpad-bodyguard.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat